Sárközi György

Sárközi György

költő, író, szerkesztő és műfordító
1899. január 22. (Budapest) — 1945. március 8. (Balf)

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Valaki hí

Valaki hí engem, valaki hí,
Látom a távolban, látom, amint
Hivogató, halavány keze int.

Tovább...

Parancs

Néha még hallom a titkos parancsot:
szóltam! szavamnak adj emberi hangot.

Tovább...

Az ugató hold

Ugatják a kutyák a holdat,
Ahogy a torkukon kifér,
S a hold ugatja a kutyákat:
Hangját fénnyé gyujtja a tér.

Tovább...

Mélybe görnyed a fűzfaág...

Mélybe görnyed a fűzfaág,
Magasra hág a sarki csillag, -
Homlokom lehajtom tenyerembe,
Égi pusztákon bujdosik lelkem.

Tovább...

A legkisebb titok

Sok titka közül egy kicsiny titkát
Az Uristen ugy belém vetette.
Mint Dárius ejtett nevetve
A habokba egy hitvány aranypénzt.

Tovább...

Koratavasz

Elrothad a világ. A fák
olyanok, mint öreg banyák,
görbék, ráncosak, feketék,
ludbörzik felettük az ég.

Tovább...

Hánykolódás

Meggyóntam minden bűnömet,
elmondtam, miről más szólni átall,
vágyaim és félelmeim
piacra vittem taligával.

Tovább...

Tépett zászlók

Kik nem szolgáltak soha két úrnak,
Zászlóink immár megfakulnak,
Tépettek, foszlottak, lyuggatottak;
Kik máig folt nélkül eljutottak.

Tovább...