 | Salamon Ernő rövid verseiköltő és újságíró |
A környéken harmonika,
koronként könnyel kornyikál,
autó fut el, port ráncigál.
Tüdő taglója, szürke menny
szelekre ül, gyüjti ködét,
köhögtetéssel ver, üzen
a vizes, tornyos sűrűség...
A környéken harmonika
koronként könnyel kornyikál,
autó fut el, port ráncigál.
Merthogy használtak engem
és elvették az ingem
s hogy a fogukra vettek
megrágtak és kiköptek
s hogy lisztem is nekik kell...
Siess, hogy megsirassál,
kendős mellednek használ,
hajnalig kiteríttess...
Ruhákat foldozol,
a gépet hajtja lábad,
hajlik le két
szemed, de vetik
már az ágyad.