Pósa Lajos rövid verseiköltő, dalszerző és újságíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa |
Istenem, csak soh'se lenne vasárnap!...
Istenem, csak soh'se lenne vasárnap!
Csalfa szivét ne látnám a rózsámnak!
Tisza partján van egy halászkunyhó,
Arra megyen egy aranyos hintó,
Délczeg urfi leugrik egy szóra,
Halász lánya felül a hintóra.
Kisütött fényesen
Az igazság napja:
Csalfaságod az éj
El nem takarhatja.
Virágos dombtetőn
Van egy szép palota
Ezüst a födele,
Arany az ablaka.
Beteg vagyok egyetlenegy szótul...
Beteg vagyok egyetlenegy szótul,
Fáj a szivem, talán be se gyógyul.
Nefelejcsbokrétát
Visz a Tisza habja,
Hömpölygő vizébe
A galambom dobta.
Nagy tengerzúgását
Hallod-e szivemnek?
Haragos villámát
Látod-e lelkemnek?
Boldogtalan vagyok,
Mert nagyon szerettem.
Keresem mindenütt,
A kit elvesztettem.
Elpanaszlom a szomorufűzfának...
Elpanaszlom a szomorufűzfának:
Fáj a szivem, valahányszor meglátlak.
Mocskos, szurtos mindig Pali,
Mert nem szeret megmosdani.