Ölvedi László

Ölvedi László

költő
1903. május 22. (Érsekújvár, Szlovákia) — 1931. június 21. (Budapest)

Szerző figyelése

Fátyol és kereszt

Egy napsugaras május délután
Kint jártam a Nyúlak szigetén.
A lomb, a lég, a fű, a föld, a rom
Halkan regélve duruzsolt felém.

Tovább...

00

A hársfák alatt

Keleti szemem forró parázsát
Hideg arcokba hullatom.
Körülöttem, zúg, kereng az élet,
Zsibongó, lármás ősvadon.

Tovább...

10

Macbeth

A nyakunkon dölyfös Macbeth ül.
Csókolnunk kell palástja szélét
És jaj annak, ki ellenszegül.

Tovább...

00

Barsi hegyekből

Barsi hegyekből üzen a vihar,
Barsi hegyeken villan a villám;
Zuhan az ólmos óriási kar,
Sodró irammal orkán süvít rám.
Barsi hegyekből üzen a vihar.

Tovább...

00

A testvéreknek

Testvéreim, kemény kevesek,
Akik még bízó hittel összetartunk,
Akárhová röpít az idő,
Ne feledjétek, mit akartunk.

Tovább...

00

Bálványt faragtam

Bálványképet sokszor faragtam
Keménynyakú kevély magamnak.
S pogány maradtam.

Tovább...

00

A Havel partján

Havel partján, halk délutánon
Megállott a malomvitorla.
Köröskörül kék az ég,
Csókos ajakkal rám hajol ma
Havel partján, halk délutánon.

Tovább...

00

Májusi zsoltár

Orgonás, zengő május
Lombos erdejét járom
És harangozok halkan
A nyíld gyöngyvirágon.

Tovább...

10

Születésnapomra

Tizenkilenc év, surranó, bohó.
Mit se jelent, más számára tán.
Nekem: vágyaim hajrás szelleme,
Büszke zászló csattogó csatán.

Tovább...

00

Dal egy virághoz

Előveszlek hervadt kis virág.
Beszélgessünk, nincs aki lesne,
Ki ne tekints: tél van odakint,
Havas szűrben hallgat az este,
Mint egy lomha, vén éjjeli őr.

Tovább...

00

Elnézem a Göncölszekerét

Elnézem a Göncölszekerét;
Lámpásai pislán lobognak
Kék mesgyéjén a csillagoknak.

Tovább...

Miatyánkom

Ne higyjetek hideg arcomnak.
Forrongó vulkán a lelkem;
Hamu alatt a zsarátnokot
Lángoló életre keltem.

Tovább...

Repülj hajó

Fehér papírból készitek hajót,
Gondos kézzel vízre bocsátom.
Benne küldöm féltett virágom
Idegen tájra.
Repülj hajó, kicsiny hajó.

Tovább...

A folyó

A parton állok.
Amott túlról integet a nyár,
Lángajakkal forró csókra vár.
Bő sziromba bimbó feslik,
Kész a kelyhe már.

Tovább...

Magyarságom

Magyarságom gyötrő kínnal éget,
Lángja tikkaszt.
Hordozom, mint titkos néma vétket.

Tovább...