Kisfaludy Atala

Kisfaludy Atala

költőnő
1836. április 6. (Kötcse) — 1911. február 18. (Kaposvár)

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Hadd maradjon sejtelemnek...

Hadd maradjon kimondatlan
A szó, mely ajkamon lebeg;
Ne halljad te soha, soha;
"Hadd maradjon sejtelemnek."...

Tovább...

Azt kérdik...

Azt kérdik, hogy mért szeretlek,
Mért imádlak, kedvesem, -
Hogy mi köté hozzád egész
Lelkem, egész életem?

Tovább...

Sötét felhő...

Sötét felhő
Kisért vissza utamon:
Talán fájó,
Hozzám vágyó
Lelked volt az, angyalom!?

Tovább...

Első szerelmemhez

Letűnt ifjúságom édes arany álma,
Hervadt szivtavaszom első ibolyája.
Éltem hajnalának első harmatcseppje.
Szivem gyöngyvirága, lelkem nefelejtse.
Elsötétült egem egyetlen csillaga.
Mely lelkemre áldást s malasztot ragyoga,
Téged feledjelek?!

Tovább...

Midőn tőlem dalt kívánt

Dalt nekem, dalt, oly ihlettet,
A minőt még lant nem zengett,
A minőt még nem énekle
Sem pacsirta, sem fülmile!
Isteni láng, szent költészet!
Sugározd át énekemet:
Mert ő tőlem dalt kiván!

Tovább...

Ha azt mondaná az isten...

"Nem lesz sugár, nem lesz harmat,"
Ha ezt mondaná az isten,
Akkor a virág értené,
Hogy én benned mit vesztettem.

Tovább...

Honnan jő az én dalom?

Ismeritek szivemben
Az örök fájdalmat,
S csodálkoztok, hogy e szívből
Vidám dal fakadhat.

Tovább...

Kérdés

A rét szereti-e
Jobban hűs patakját,
Vagy patak a rétet,
Melynek életet ad?

Tovább...

Az emlékezethez

Zengő madár az elszáradt ágon,
Harmatcsepp a hervadó virágon,
Letünt csillag fenmaradt világa,
Fájó szivek fájó boldogsága,
Jőj, óh emlékezet!

Tovább...

Eszményképemhez

Hol vagy, hol vagy? Eddig még csak
Álmaimban láttalak,
Élsz-e, s ha élsz, olyan vagy-e
A minőnek álmodlak?

Tovább...

Felelet egy kérdésre

Az én bánatom
Végtelen, mély, mint a tenger,
S mint ez, gyöngyöket terem.

Tovább...

Dalaim forrása

Mindig azt kérditek tőlem,
Dalaim honnan meritem,
Honnan jő a gondolat?
Kérdjétek a természetet,
Hogy honnan jő a kikelet,
Hozva a virágokat.

Tovább...

A szenvedőkhez

Oh ti, kiket nagy bú,
Nagy fájdalom ére,
Boruljatok a hű
Természet keblére!

Tovább...

Egy ellenségemhez

Mért borúl el liljom arczod,
Hogy ha meglátsz engemet?
Szelid szemeidben hogyan
Lehet annyi gyűlölet?!

Tovább...

Vihar előtt

Estharangnak hangjainál
A nap sötét fellegbe száll,
A földmivelő és a méh
Sietnek már haza felé.

Tovább...