Garay János

Garay János

magyar költő, író és újságíró
1812. október 10. (Szekszárd) — 1853. november 5. (Pest)

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Halászleány

Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü Habilán,
"Fel, fel, halacska! fel horogra,
Mi kedved ott a tó alán?"...

Tovább...

00

A távolból

Repülj, lágy énekem,
Susogló szárnyakon,
El messze, szép egem
Hol engem kéjre von,
Hol szebb a lány szeme,
Érzőbb a hív kebel,
S az ifju hő szive
Szent vágyban olvad el.

Tovább...

Szeresd magyar hazádat

Szeresd magyar hazádat,
E szép magyar hazát!
Mely gyermekidnek éltet,
Neked végnyugtot ád,
Mely ezredéven által
Táplálta ősidet,
S mely ezredév után is
Csak tőled kér nevet!

Tovább...

00

Hymnus

Kárpátoktól Ádriáig
Zengjen a közének,
S veszszenek, kik ellenállnak
Forró zengzetének!

Tovább...

00

Az éji lámpához

Jó lámpa, régi társam és virasztóm,
Előled az éj korma elhalad;
És én tövises pályám bérczes utján
Közelb, közelb vergődöm általad

Tovább...

00

Őzike

Volt énnekem egykor egy őzikém,
Legelve találtam az éren;
Még most is örűlök a mint felém
Simúla szegényke szelíden.

Tovább...

00

Új-évi ajándék

Tündér leszáll a földre minden évvel,
A népnek üdvöt osztogatni kész, -
Bőség-szarút emel mindkét kezével,
Szeméből létöröm malasztja néz,
S a nép esengő szóval jár elébe:
"Kit vesz közűlök áradó kegyébe?"...

Tovább...

00

A méhecske

Mihelyt jókor reggel felszikkad a harmat,
A méhecske többé nem ismer nyugalmat.

Tovább...

Az én dalom

Költő ábránd álma nélkül
Életem mi lenne?
Ha nem álmot, e sovárgó
Sziv, mi mást ölelne?

Tovább...

00

Egy ismeretlen széphez

Sugár, de teljes
A termeted,
Kis pille hordja
Lépésedet.

Tovább...

Az örömek öröme

Mellettem űl szelíden,
Mellette űlök én,
Ő homlokom simítja,
Keblére dűlök én.

Tovább...

00

Az örömhez

Öröm, te csalfa vendég,
Te lenge nád!
Mi ért nincs a szivekben
Szilárd tanyád?

Tovább...

00

Ritornell

Kertünk alatt egy víg patakcsa mégyen,
Ott álltam én, ott ült ő gyermekével;
A gyermek almát tarta kis kezében.

Tovább...

00