Czuczor Gergely

Czuczor Gergely

bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, Jedlik Ányos fizikus unokatestvére
1800. december 17. (Andód, Szlovákia) — 1866. szeptember 9. (Pest)

Szerző figyelése

Nemzeti nyelv

Szónokaink mondanak sok jót a nemzeti nyelvről...

Tovább...

Gróf Széchényi Ferencre

Mindened áldozatúl haza oltárára tevéd le...

Tovább...

00

Haza

A' haza népisten, kit vall hű, 's hűtlen imádó...

Tovább...

00

Baróti Szabó

Virt temetőjében mely sírhalom őrzi Barótit,
Kérdni hiába fogod, dőlt feledésbe helye.

Tovább...

A márványdarab és a szobrász

Darabmárványt lelt útfelen az ügyes müvész,
S csinos szoborrá képezé. Tetszett a mű;
Csak egy kontárnak volt ily észrevétele...

Tovább...

Áldozat

Szép asszonyok, leányok,
Áldoztam én tinéktek
Nyájas szelíd szavakkal,
Szép illatos virággal
Vígságtokon vigadtam...

Tovább...

Kölcsey Ferenc sírjánál

Kölcsey szunnyadoz itt, ki mig élt, virraszta honáért
És ébreszte magyart lánglobogásu dala,
Szenv és munkatürés volt élete, sejtelem inté...

Tovább...

Gazda, a máknövény és a gyom

A gazda látván, hogy szép máknövénye közt
Buján tenyész a gyom, ment a gazt irtani.

Tovább...

Ítélőszék előtt

Hogy hazámat ne szeressem,
A bitorlót meg ne vessem:
Hatalom nem teheti!

Tovább...

Emlékkönyvbe

Szép a harmat égi gyöngye,
Mely pihen virág ölében,
Nap sugara száll le hozzá,
S felcsókolja lánghevében.

Tovább...

Miért vagyok kislány?

Anyám táncba mehetnék,
minden leány ott van,
"Kicsiny vagy még leányom,
Jobb neked a zugban."...

Tovább...

Kezdődő szerelem

Mi bájol engemet,
Hő lángra keblemet
Ki gyújtja fel?
Leány! kökény szemed,
Sugár szép termeted
Vonz s bájol el.

Tovább...

Kupídó

Én balgatag nevettem
A kézives Kupídót:
E kis fiú mit árthat?
Azt gondolám magamban,
Csendes, szelíd, mosolygó
Gyöngéded, édes ajku,
Tegzet visel, de nem sért,
Mert anyja őrzi, s vígyáz...

Tovább...

Korunk ólcsárlóihoz

Hajdan vert-e csupán hőn a magyar kebel?
S eltűnt a nap alól nemzeti szellemünk?
A polgári erény cserkoszorúit ős
Eldődink letörék-e mind?

Tovább...

Az alvó szép

Beállt az éj, s szememre nem
Száll enyhe fátyola,
Nyilt ablakomra dőlve ki
Eszmélek tétova.

Tovább...