Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály

a magyar irodalom egyik legjelentősebb költője
1773. november 17. (Debrecen) — 1805. január 28. (Debrecen)

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Felvidúlás

Búk, bánatok!
Távozzatok
Előlem messze;
Hogy szívemet,
Víg kedvemet
Semmi ne epessze.

Tovább...

Jót kívánás

A szomorú veszedelem teljes életedben
Meg ne rontson, háborítson békeségedben.

Tovább...

Az éj és a csillagok

Régi víg kedvem szép horizonja
Szürkűl borzasztó setétségre,
Egy komor éj mord gyászát rávonja,
S régi napom nem derűl égre.

Tovább...

Szerelmes panaszok

Óh, Vénus terhes igája,
Hogy kell magam adnom alája.
Nyakamat vas lánca szorítja,
Szívem siralomba borítja.

Tovább...

A szerelmes vitézhez

Ámor múlattába
Egy sisak aljába
Nefelejcset űltetett

Tovább...

Bús hánykódások

Bús szívem szomorog,
Ezerfelé tántorog,
Szegény fejem nyomorog,
Sok gondolatban forog.

Tovább...

Konstancinápoly

Amint a Bosporus Európát mossa,
Másfelől Ázsia partjait csapdossa,
Itt büszke habjai dicsekedve folynak
Kevély fala alatt Konstancinápolynak,
E másik Rómának pompás düledéki
Borzasztó árnyékot bocsátanak néki.

Tovább...

00

Az estve

A napnak hanyatlik tűndöklő hintaja,
Nyitva várja a szép enyészet ajtaja.
Haldokló súgári halavánnyá lésznek,
Pirúlt horizonunk alatt elenyésznek.

Tovább...

Ajánló csók

Rozáliám! te raktál
Arcúlatomra csókot.

Tovább...

A pártütő

Pártütő! ez igen borzasztó nevezet,
Mert hazája s ura ellen fog e' kezet.

Tovább...

Amynt és Laura a fák között

Amynt

Laurám nyomát e zőld fák
Alatt keresem:
Ah, szóljatok, nimfák!
Hol van jegyesem?
Hol van, hol van jegyesem?

Tovább...

A víg poéta

Vígan tőltöm életemet,
A bú, tudom, el nem temet,
Valamíg, Múzsák, veletek
Itt lehetek.

Tovább...

Aranka Györgyhöz

Ne vesztegesd, ne vesztegesd
Az érdemes nevet rám,
Inkább egyébbel fejtegesd
Szíved javát, Arankám!

Tovább...

A fársáng búcsúzó szavai

Űzik már a fársángot,
Bor, muzsika, tánc, múlatság,
Kedves törődés, fáradság,
Kik hajdan itt múlattatok,
A közhelyről oszoljatok!
Kongatják a harangot:
Űzik már a fársángot!

Tovább...

A távolról kínzó

Most vagyok veled szemben
Először, miólta élek:
Mégis belől szívemben
Mindég kínzál, kegyes lélek.

Tovább...