Berde Mária

erdélyi magyar író, költő, műfordító és tanár
1889. február 5. (Kackó) — 1949. február 20. (Kolozsvár)

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Azt hitték

Azt hitték: alszom.

A kicsi szobában
Homály derengett, meghitt és szelíd,
Azt hitték, alszom és rólad beszéltek,
Kit messze űztek tőlem álmaid.

Tovább...

Irgalom

Ki soká nem borul emberi vállra,
Ahhoz a fák egyszer közelhajolnak.
Ki soká nem figyel emberi szájra,
Ahhoz egyszer a falevelek szólnak.

Tovább...

Ki tudja...

Ki tudja, egyszer megriad a tél,
És akkor utat száraszt még a szél.

Tovább...

Szerelem

Cirógatsz: szép földi játék.
Ölelsz: a szívemig átég.
Mutatni Lázország csodáit.
Csókodon viszel odáig.

Tovább...

Hiába

Mit ér nekem: hogy elsorvadsz, elégsz,
Mit ér nekem: hogy megroskadsz a vágytól.
Mit ér nekem: hogy izzó nap szerelmed:
Még egy szilánk se hull rám sugarából.

Tovább...

Merengés

Anyám -
A gesztenyék ezergyertyásan állanak.
A nap öléből omló aranysugarak
Eloszlatják az égről, íme, a borút:
Anyám - csak mi leszünk örökre szomorúk?

Tovább...

Lázak

A város, a város... az utcasorok,
Libegő füst és szorongó házak,
Az aszfalton tovasiklik a nap -
Szívem, sose látlak.

Tovább...

Behunyt szemmel

Ó, mondd,
Ha későn, s ha őszi harmat,
Levelek hullása, daru távozta után,
Egyszer,
Egy kék hajnalra, arany délre, piros estre,
Vagy egyetlen órára csak -
S ha küszöbömre nem, hát ablakomba...

Tovább...

Hogyan?

Mint alvó gyermek éjfél karján,
Oly némán, némán.

Tovább...

Tenger

Szép?... Ugye szép?
Ugye a víz folyó szivárvány?

Tovább...

Csönd

Nem aki lomhán és sugártalan jő,
Az agyra gondot és a szívre gyászt hoz,
Nem az a csend borul le néha rám:
Koronás, hermelinpalástos...

Tovább...

Szüret

Hallod, hull a dió,
Végigseper az ág közt.

Tovább...

Látom a szemed...

Látom szemed: a hűt, a jót, a tisztát,
Mintha a menny kapuját reám nyitnád.

Tovább...

Pergő kalász vagyok

Ha kérdezik, a termés megérett,
Acélos-é már a kihulló szem,
Nem válaszolok, lehajtom fejem,
S belül a kín forró tüze éget.

Tovább...

Mezőség

Dombóceán fölött a szél sustorog
Az ében éji ágyból kelő tájra,
Kicseng a tanyák hajnaltrombitája:
Harsánykemény, vidor kakastorok.

Tovább...