Béky Zoltán

költő és újságíró
1901. — 1937.

Szerző figyelése

Vasárnapi könyv

Az utca fáj, az ünneplő ruhák,
Fáradt gerincek szombat esti álma...
Óh szombaton az álom is puhább
S a víg mesterlegény vasalt ruhára
Gondol és hogy bejárja majd Budát
A lánnyal, ám ha int az este árnya,
Nagyúri póz hevíti büszke mellét
S frissíti sörrel fáradó szerelmét.

Tovább...

Királyok serlegével

A forma zárt... halvány arany kehely
- Bús ötvösét nem őrzi már a márvány -
S a mélybe múló századok homályán
Sok porba hullt király emelte fel...

Tovább...

Az érkező ősz szonettje

Rózsa, húgom, alázd meg a fejed
A gőg után, mosolyt se dobj a rögre,
Elmúlnak im az ónarcú ködökbe
A mályvaszínű nyári reggelek...

Tovább...

Magammal

Megállj, mi lesz tovább... a szám sebesre martam
Míg csillagokba csaltam a szivem ostobán,
Gond volt a gondolat, de mégis ugy akartam
És kacagott az ajkam a vérem ostorán.

Tovább...

Üzenünk Erdélybe!

Az éccaka reátok omlott,
De nem gyújtott ki csillagot,
Havas fejű erdélyi ormok,
Aludjatok, aludjatok!

Tovább...

00

Az örök romlás szonettje

Szemed a zendülő chaosba vágott,
Társad Isten volt és a holt magány,
Míg ezer évek sárga hajnalán
Láttad életre züllni a világot.

Tovább...

00