Bartók Lajos

Bartók Lajos

költő, drámaíró és szerkesztő
1851. május 24. (Erdőd, Románia) — 1902. december 31. (Budapest)

Szerző figyelése

Vihar után

Elült a zivatar,
Mérgét kiöntötte,
Megtépte az erdőt
S elszállt más vidékre.

Tovább...

Most még feledj el...

Most még feledj el! most a kikelet,
A te évszakod van, kedves, veled.
Előbb kihalt volt a föld, s most pirúl
A rózsahintő nap csókjaitúl.

Tovább...

00

A magyar ifjusághoz

A béke rózsahintő napja lángol
Fejed fölött, szép magyar ifjuság!
Tavasza köszönt, de nem tört le hazánkról
A jégbilincs még, s áll kemény tusát.

Tovább...

Midőn szerelmünk...

Midőn szerelmünk nyílni kezdett,
Boldogságunknak vége volt.

Tovább...

Utazási vágy

Én menni kivánok,
Daru, gólya s a fecske ha megjön,
Távozni kivánkozom én
El, messze hazába honomból.

Tovább...

Köd szürkül...

Köd szürkül a tegnapi rózsa helyén,
Eltünnek a fecskék az alkonyi égen.

Tovább...

Kárpáti emlékek

Völgybe le, hegyre föl, -
Zúg, robog és fütyöl
Szárnyas vasut.
Forg a kerék, robog,
Városok és romok
Látképe fut.

Tovább...

Kárpáti emlék

Ama sötét hegy, mint egy ravatal,
Néz a jég-tengerszemre. Körülállják
Kő órjások, felhők foszlányival,
Igy gyászolván a természet halálát.
Lábuk elé hullt könnycseppjük a tó,
Megfagyva ott, a holtat sirató.

Tovább...

Tavasszal szeretnék meghalni...

Nem az ősz hervadó, szomoru alkonyán,
Midőn csüggedt a lomb, s néma a csalogány,
S a napban láng nem ég, se földben szerelem:
De míg hő keblire virágot tűz a föld,
Mező zöldelni kezd, dalt a pacsirta költ:
Tavasszal szeretnék meghalni, kedvesem!

Tovább...

Harangszó...

Harangszó ölt a völgyben szárnyat:
Ma Isten napja van, vasárnap!

Tovább...

00

Midőn a hold...

Midőn a hold határtalan magasban
Fölszáll a Tátrán, vándorolva lassan,
S szikrázó csillagok közt szeliden
Fénylő sugárral a tájon pihen...

Tovább...

A tél dühöng...

A tél dühöng a zord Kárpátokon,
Hófergeteg tánczol a hegyfokon.

Tovább...

Zöldül az erdő...

Zöldül az erdő, zöldek a hegyormok,
S virágoznak Rákóczi hársai.

Tovább...

Te völgy...

Te völgy, hol hőbb a nap és olvadóbb a hó,
Tél hamarább fut, nyár tovább pihen,
És szebb virány közt lüktet a folyó,
Te völgy, e szóra oktatsz; Szerelem!

Tovább...