Versek a természetről

 IdőHosszKedvenc

Kisfaludy Atala

A szenvedőkhez

Oh ti, kiket nagy bú,
Nagy fájdalom ére,
Boruljatok a hű
Természet keblére!

Tovább...

Kisfaludy Atala

Vihar előtt

Estharangnak hangjainál
A nap sötét fellegbe száll,
A földmivelő és a méh
Sietnek már haza felé.

Tovább...

Czóbel Minka

Pán szerelme

Sipolva megy erdőn, réten,
Körülette minden állat,
Mint vigan megy, talál egy szép
Ingó fehér virágszálat.

Tovább...

Czóbel Minka

Delelő

Pihennek a fűben
Szénagyűjtő lányok,
Kaszások pihennek -
Megnyugszik kaszájok.

Tovább...

00

Czóbel Minka

Kék levegőben

Fehér holdvilág,
Fehér felhője,
Kék levegőbe'.

Tovább...

00

Czóbel Minka

Nyár vége

Piczi fehér felhő
Arany búza felett,
Széles szekereken
Hordják az életet.

Tovább...

00

Czóbel Minka

Ki volt?

Mély nyomok a hóban,
Elhagyott nagy kertbe',
Kékesre nyomúlva
A fehér hó pelyhe.

Tovább...

Czóbel Minka

Dér

Deres reggel, -
Akácz vége
Benyúlik a
Zöldes égbe.

Tovább...

00

Torkos László

Álomra hajtod...

Álomra hajtod nemsokára
Nemes fa ismét bús fejed,
Borongó égbolt sirva gyászol
Haldokló, néma táj felett:
Beljebb vonul erdő s mezőről
A varjak éhes serege,
Dúlt fészkin a kis szárnyasoknak
Zordon szelek bús dalt zokognak...

Tovább...

Czóbel Minka

Sourdine alatt

Tavaszi nap, korai nap
Süt a zöld erdőre,
Sűrü erdő, fenyü erdő
Halavány lesz tőle.

Tovább...

00

Gulyás Pál

Induló hó

Bezárta lelkem templomát
a fákat altató homály
és most nem zeng belőle dallam.

Tovább...

00

Gulyás Pál

A néma lomb

Oly lázasan ragyog a lomb
árnyékos mély szeme!
Oly mély, hogy szinte tántorogva
tekintek már bele.

Tovább...

00

Gulyás Pál

A művész tervei

Homály volt, mert az ég szinét
eltakarták a lombok.
Csak néha láttam fent a kék
hullámu égkorongot.

Tovább...

00

Lendvai István

Október

Az Ősz leült a diófánk alá
és hátradőlve pihen a padon,
öreg zenész, derűsen, szabadon.

Tovább...

00

Gulyás Pál

Szeptemberi szivárvány

Forog égő kereke,
szép színes kereke.
Most gördül fel az égre,
a nyár utolsó fénye.

Tovább...

00