Sorsról szóló versek

Kapcsolódó címke:életút| panasz

Czóbel Minka

A sors

Pihenni? - nem, még nem lehet.
Ne álmodjék ki él, tehet!
Az élet fájó küzdelem,
A végperczé a győzelem.

Tovább...

Ady Endre

Kurucok igy beszélnek

Nekem, pajtás, úgyis mindegy,
Farkas esz meg, ördög esz meg,
De megesznek bennünket.

Tovább...

10

Reményik Sándor

Fekete vasárnap

Ez nagy küzdelem volt.
És végveszedelem.
De mégis,
De mégis
Ünnep volt, ha sötét is.

Tovább...

00

Ady Endre

Eldönti a sors

Rossz vagy, vagy jó vagy?
Nem születtem én kitalálónak
S nem is születtem rossznak vagy jónak,
De kedves, gyűlölt
Hiábavalónak.

Tovább...

Ady Endre

Kicsoda büntet bennünket?

Halottak-e már a halottak
Bennem és künn-künn, szerte-széjjel
S volt-e Élet, vagy csak megloptak
Bennünket
S a Sors csak meglopottat büntet?

Tovább...

10

Ady Endre

A tavaszi viharban

Bepaskol a szemembe
Májusi fa-virágot
Ez a tavaszi vihar.
Könnyű a kacér ágnak,
Könnyű a fa-virágnak.

Tovább...

10

Gyóni Géza

Az én utam

Az én utam nem híves
Csöndes tanyákra visz,
Hol békés, néma szántók
Lassú esőre várnak.

Tovább...

10

Radnóti Miklós

Decemberi reggel

A vastag ég szobánkba lép
és puhán feldőlnek tőle mind
aprócska tárgyaink.

Tovább...

Reményik Sándor

Meg van írva

Keményen nem beszéltem senkivel,
És szigorún sem szólottam soha.
Nem háborított fel a vétkes vétke
S nem ingerelt az ostoba.

Tovább...

Somlyó Zoltán

Halálzene

Megszoktam már e kósza éccakázást,
az imbolygó sétát a köruton.
Tudom, hogy semmi, semmi jót se hozhat,
de vinni - elvisz engemet, tudom.

Tovább...

Somlyó Zoltán

Fekete réten fekete ház

Az én házam nagy, fekete réten áll.
Fekete fák közt, fekete tó partjainál.
Ahol sötét víz sötét korttyal kínál.
De oda senkifia el nem talál.

Tovább...

00

Ady Endre

Játék a sorssal

Bekötöttem a szemed
És most találj hát meg, Sors:
Húnyósdi, buvósdi
Másképpen nem lehet,
Nem lehet és nem lehet.

Tovább...

20

Sáfáry László

Háború

A vén fenyő a kis fiának
múlt viharról reszketőn mesél.

Tovább...

00

Sárosi Árpád

Utak

Egyedül az éjnek,
A bársony kezünek, az édes szavunak,
A velük érzőnek, a néma tanunak,
Csak neki beszélnek:
A tört testü utak.

Tovább...

00

Sárosi Árpád

Bús aratásom

Úgy kellett lenni,
Végzet, véletlen, isten-akarat:
Nem voltam első,
Ki jót, vagy bűnt friss-szűzen learat.

Tovább...

00