Versek az otthonról

Kapcsolódó címke:honvágy

Kölcsey Ferenc

Felírás Kende Zsigmond házára

Alkota munkás kéz engem; s a szőke Szamosnak
Partjain a költő lát vala s renge felém...

Tovább...

00

Arany János

Ohajtanék én...

Ohajtanék én egy csöndes tanyát,
Derült egű völgy nyájas kebelén:
Hová e hánykodó világ zaját...

Tovább...

00

Pósa Lajos

Szülőház

Virágos dombtetőn
Van egy szép palota
Ezüst a födele,
Arany az ablaka.

Tovább...

Benedek Elek

A nagy pipa meg a kis Ibrahim

A nagy pipa: Kis Ibrahim, mit gondoltál,
Mikor hazul elindultál?

Tovább...

Benedek Elek

Repülj, Csillag, repülj!

Repülj, Csillag, repülj,
Meg se állj hazáig,
Ne várjon az édesanyám
Én reám sokáig.

Tovább...

Somlyó Zoltán

Csönd...

Jó otthon ülni a szürke sarokban,
mikor esőtül nedves a vidék.

Tovább...

Vörösmarty Mihály

Az elzárkozott

Kertem alatt ha kimégy a rétre, leányka, s az ajtót
Zárva s szökőkutamat víztelen állva leled;
És zaj nélkül az ernyőket, hol máskor öröm zeng...

Tovább...

József Attila

Bolyongok

Hol van az a kis ház, hol kevesen járnak?
És ahol szeretnek, és csak reám várnak,
És csak reám várnak.

Tovább...

Ady Endre

A hotel-szobák lakója

Öreg legény, boldog legény, hajh,
Nem sújtja soha Tűzhely-bánat:
Egyedül él és sorra lakja
Olcsón a kis hotel-szobákat.

Tovább...

József Attila

Falak

Kopár szobám - kopárabb négy fala
Csupaszon, fázón mered az égnek.
Talán a kékes magasba vágynak,
Hol nem fú szél és csillagok égnek.

Tovább...

Juhász Gyula

A rossz leány

A faluból jött, hol szántás, vetés van
És aratás meg cséplés. Nyugalom.

Tovább...

10

Bárd Miklós

A magamé

Van nekem egy kis ligetem,
Ahol dalok születnek,
Nem járja ezt sok idegen,
Nem sétány a tömegnek.

Tovább...

00

Somlyó Zoltán

Erdő

Kőrisfából van az ágyam,
az asztalom meg dió.
Karosszékem egyszerű tölgy,
este benne ülni jó.

Tovább...

Fülöp Áron

Otthon

Minden az az ismert régi,
Ma is nyit a kert virága,
Az a vén fa ma is ott áll,
Régi törzse, koronája.

Tovább...

Gyóni Géza

Sivatagban

Ajkam kiserkedt néma, béna vágytól;
Nyelvem kiszáradt, mint a falevél;
S csak egyre nő, csak egyre nő a távol,
Mely elzár tőled, áldott házfedél.

Tovább...

00