Humoros versek
Haja, haja, hagyma-haja,
Sír a leány: mi a baja?
Ne marasszuk, elmehet,
Amint tetszik, úgy vehet
A faképtől végbúcsút;
Előtte az országút!
Arcom vonásit ez ábrázolatban
Szemed, hiszem, hogy híven fölleli.
Én nem vagyok se nap, se hold,
se csillag, amely fent ragyog -
én csak homályos majd-kiégett,
szomorú kis villany vagyok.
Természetrajz [*]
Földünk mind hegyesebb szög alatt fordítja keletnek
A pontot, hol az én pusztai kis lakom áll.
Casals Pablo -
Gordonkaművész, amint tetszik tudni,
S a Bikában játszott a gordonkáján,
Nos és oda alig tudtam bejutni,
Mert zsúfoltig gyömöszölte a termet
A sok-sok debreceni zeneértő
S a sok művelt kisasszony,
Ki otthon a zongorán zenesértő.
A Nagyerdőn vagyunk! A viztorony mellett.
NYUSZIK KARA (üdvözli a felkelő napot).
Mi vagyunk a nyuszikák,
Rajtunk gyönyör uszik át,
Ma fog a húsvét lefolyni,
Ma fogunk, ma fogunk
Piros tojásokat tojni.
Véget ért a
Szilveszter-éji szender.
Felkelne az ember.
De nem mer.
Vígan rikkant a Pasics, a Pasics:
Monarchia! rendre sohse
Utasics, utasics!
Pál, fordulásod forduljon mindig örömre!
Pál, megtérésed hagyja sokára az ég.
Elfolyt a méz a köpűből,
A köpű is romba:
Beléesett egy vén medve
Világfájdalomba;
Dirmeg idébb, dörmög odább,
Hangja szép goromba:
Hej! nem így volt, más világ volt
Fiatal koromba!
Beer Adélhoz
Adél, Adél
Ha jön a dél,
Mögötted fal
S a szájad fal.
Míg írom e pár sort,
Mint mondani szokás,
Kínosan feszengek,
Hogyisne, mikor -
Nagy bút hirdetek,
Nagy bajt zengek!
Ha mondom: hideg van, te forrsz melegedben,
Ha melegem vagyon, te fázol mentédben.