Gyermekversek
Anyám, amott leér az ég,
Oda menni de szeretnék!
Szeretnék egy angyalt látni,
Ott szoktak a földre járni.
Csutak Matyi a héten,
Haja, haja, hopp!
Sípot talált a réten,
Haja, haja, hopp!
Kapja magát, belefú,
Félre, bánat! Félre, bú!
Haja, haja, hopp!
Fecskemadárt tudakozom:
Hová készűl olyan nagyon?
Csak azt mondja csicseregve:
Szép virágos napkeletre.
Kuczorodj, kuczorodj!
Jól vigyázz, le ne rogyj!
Tapsikolj előre,
Tenyereddel hátra,
Mókus vagyok, mókus vagy,
Ucczu! ágról ágra!
Mese, mese, pillangó,
Hímes szárnyon csapongó,
Ide száll, oda száll...
Csitt! különben meg nem áll!
Zümmög a méh, döng a légy
Tercsi lelkem, hova mégy?
- Kenderföldre dolgozni,
Kendert nyűni, szaggatni,
Kendert adom a tónak,
Tó után a tilónak,
Tiló nekem majd szöszt ád,
Szöszt meg adom rokkának...
Mocskos, szurtos mindig Pali,
Mert nem szeret megmosdani.
Volt egyszer egy ember,
Nem is olyan régen;
Annyi volt a pénze,
Mint csillag az égen.
Panaszkodik Kati néni
A gazdának:
Nagyobb kamrát mért is, mért is
Nem csinálnak?
Hol voltál, cziczuskám?
- Kamarában, Iluskám.
Mit ettél, cziczuskám?
- Kolbászt biz' én, Iluskám.
Mit ittál, cziczuskám?
- Édes tejet, Iluskám!
Öreg nagyapónak
Volt egy kis keresztje,
Hazáért harczolva
Kardjával szerezte.
Ezópus Beszéde a gonosz hatalomról
Mint jár az, aki hatalmas úrral osztozik,
Szépen mutatja e rövid költött beszéd.
Egy éh holló lopott egykor egy darab sajtot,
Amellyel egy nagy fára száll.
Felettebb éhes volt, s folyt szájából a nyál,
Midőn egy vándorló rókát is arra hajtott
A szerencse - vagy szerencsétlenség.
Nyáron által egy prücsköcske
Énekelt megszűnés nélkül;
A mord tél belép azonban,
Hát nincs semmi takarmánya
A szegény kis muzsikásnak,
Mellyel télben tengődhetne.