Gyászoló versek

Ady Endre

Az én két asszonyom

És meghalok és semmi, semmi.
Körülbelül két asszony fogja
Észrevenni.

Tovább...

10

Zajzoni Rab István

Ifjuságom poharába...

Ifjuságom poharába
Bort ne töltsetek hiába;
Nem kell nékem többé lélek,
Ily világban minek éljek?

Tovább...

00

Vörösmarty Mihály

Hűség

Lányka! miért ez elázott arc, e harmatozó szem?
Mért e fájdalom? e szív dobogása kiért?

Tovább...

Benedek Elek

Szegény csibécske!

Szegény csibécske,
Ó, hogy szerették,
Mennyit becézték...

Tovább...

Vörösmarty Mihály

(Míg éltél, neveténk...)

Míg éltél, neveténk, sírodba könyezve teszünk le...

Tovább...

00

Ady Endre

A halottak

Akik lakoznak csendben valahol,
Szomorú fűz akikre ráhajol,
Akiknek sírján halvány mécs lobog,
A gyötrődést azok már rég feledték:
Mi sírva élünk, ők meg boldogok...

Tovább...

Dömötör Pál

Matild

Ifjukoromnak eszményképe,
Te voltál az a lány!
A költő bájos felesége
Te lettél azután.

Tovább...

Sárosi Árpád

Temetés

Künn a város szélén
Egy csöndes utcából,
Nagy, szivtelen gőgtől,
Hiuságtól távol -
Szűk koporsót visznek.

Tovább...

00

Sárosi Árpád

Pünkösdkor halt meg...

Vedd szárnyaidra mesemondó szellő
A május minden ékességeit:
A fényt, a dalt, az áldást és a csendet,
S ahová küldlek, oda, oda vidd.

Tovább...

00

Reményik Sándor

Holt lélek terhe

Lámpátlanul, ébenfa bárkán
Holt lelket hordozok.

Tovább...

00

Vörösmarty Mihály

Remete sirja

Egy jámbor remetét lelsz e kis üregbe letéve,
Kit szent gondjai közt csendesen ére halál.

Tovább...

Gyóni Géza

Sirkövére

Jósága, mely miénk volt.
E sirban nem veszett el.

Tovább...

Vörösmarty Mihály

Két gyermek sirja

Oh anya! meg ne sirass, hogy ezen kis sírba leszálltam...

Tovább...

Vörösmarty Mihály

Sirvers

Férj s atya nyúgoszik itt; özvegy s négy árva keserve
Tette beszédessé rajta e néma követ...

Tovább...

00

Vörösmarty Mihály

Egy kövér vendégfogadósra

Itt nyugszik Haspók, s örömest, ha zabálni lehetne;
Testét egy buzatár potrohos öble fedi.

Tovább...

00