Ősz
Itt van az ősz, elmúlt a nyár,
Búcsúzik a fecske madár.
Addig nézegetted
Levelek hullását,
Levelek hullását,
Fecskék indulását...
Őszi délben, őszi délben,
Óh, be nehéz
Kacagni a leányokra.
Piczi fehér felhő
Arany búza felett,
Széles szekereken
Hordják az életet.
Elsárgult fák levélzetére
Hull híves őszi permeteg,
Az est homálya ködbe olvadt, -
Szívem' tavasz-vágy szállta meg.
Felhőkbe fúrták már fejüket az északi hegyek,
és elszéledtek barátaim a sárguló cserjék között.
Megérkezett az ősz,
és a szüretelők dalolása a falvak felé vonul.
Hallottátok már?
Ősszel, amikor kavarog a köd,
Az éjszakában valaki nyöszörög.
Elhervadt a virág, a fák koszorúi lehulltak;
Sárga levélkéken nyargal az őszi vihar.
Hűvös park, őszi reggelek:
Dér-ittasan leszállingóznak
Valakire
Vörhenyes tölgyfa-levelek.
Suhog a szél!
Repül vele a sok sárga levél.
És mintha utána mennének a nyárnak,
Dél felé szállnak!
Ne hivj engem ki a mezőre,
Ha elveszett virága, zöldje!
Szalad a koraőszi szél
a burgonyaföldeken át.
Viszi az élet illatát.