Festmény
Melyet egykor hű kezekkel
Szedtem a mély völgyeken,
Elhervadt már, s új virágot
A tél nem nevel nekem.
Rácsos ajtó előtt álló
Giget gágot kiabáló
Szürke tollú tudákos lud,
Ajánlj nekem egy kis fiut,
Szőkét, szépet, szelídet jót,
Könyvbe lefesteni valót,
Piros legyen az orczája,
Kék legyen a szemepárja.