Radnóti Miklós Pontos vers az alkonyatról című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Kilenc perccel nyolc óra múlt,
 U -    -   -    -   - U  -    
kigyúlt a víz alatt a tűz
 U  -   U  -  U -   U  - 
és sűrübb lett a parti fűz,
-   - -    -   U  -  U  -   
hogy az árnyék közészorúlt.
 U   U  -   -   U -  U -    

 
Az este jő s a Tisza csak
U  -  U  -   U  U  U   -  
locsog a nagy tutajjal itt,
 U  U  U  -    U -  U  -    
mert úszni véle rest s akit
 -   -   U  - U  -     U -  
figyelget: a bujdosó nap
 U  -  U   U  -  U -  U  

  
búvik a magas füvek között,
 - U  U  U -   U -   U -    
pihen a lejtős földeken,
 U U  U  -  -   -  U -   
majd szerteszáll és hirtelen
 -     -  U  -   -   -  U -  
sötétebb lesz az út fölött.
 U - -    U   U  -   U -    

  
Híven tüntet két pipacs, nem
 - -   -  -   -   U -     -  
bánja, hogy őket látni még,
 -  U   U   - -   -  U  -   
de büntet is rögtön az ég:
 U  -  U  -   -  U  U  -    
szuronyos szellővel üzen;
  U U  -    -  - U  U U   

  
s mosolyg a szálldosó sötét,
   U -    U   -   U -  U -   
hogy nem törik, csak hajlik a
 -    -   U -     -   -  U  U 
virág s könnyedén aligha
 U -     -   U -  U -  U 
hagyhatja el piros hitét.
 -   -  U -   U -   U -   

  
(Így öregszik az alkonyat,
 -   U -   U  U  -  U  U  
estének is mondhatni már,
-  - U  -   -   -  U  -   
feketén pillant a Tiszán
 U U -   -  -   U  U  -  
s beleheli a partokat.)
   U U U U U  -  U U   
A

B

B

A

 8

8

8

8

^ Ölelkező rím
A

B

B

C

 8

8

8

8

A

B

B

A

 9

8

8

8

^ Ölelkező rím
A

B

B

C

 8

8

8

8

A

B

B

A

 8

8

8

8

^ Ölelkező rím
A

B

B

A

 8

8

8

8

^ Ölelkező rím




































Alliteráció















Alliteráció