Áldozom a napnak
Az álmok mese fátyolát,
Hajnal, ne gyürd le róla.
Legyen, a csendnek szárnyain
Övé, a legszebb óra.
Csak én megyek, megáldozom
Oltáromon, a napnak;
Tanuja, senki ne legyen
A szakadó szavaknak.
Álmodjanak erdők-hegyek,
Ne ébredezzen ének,
Mikor remegve áldozom:
A napnak, tűznek, fénynek.
Nap, lángot, ragyogást te adj
Két, hervadó szememnek,
A szivem, számat, véremet
Örök tüzeddel verd meg;
Fülembe, rontó énekét
Szerelmes, szent titoknak,
Élet-igéket, örömöt,
Mit soha el nem mondtak.
Omlik az arany zápora,
Vidám zsoltárok zsongnak.
Viszem, király, dus kincseid:
Ébredő asszonyomnak.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!