Szerző
Zajzoni Rab István

Zajzoni Rab István

csángó költő

1832. február 2. — 1862. május 15.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1987 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. május 19.

Megosztás

Címkék

Zajzoni Rab István

Ám mindenhol vannak...

Ám mindenhol vannak
Szép szemek és nagyok;
De csak az a legszebb,
Mely magyarra ragyog.

Van mindenhol ajak,
Édes csókra nyilik;
De az a legédesb,
Mely magyarra illik.

Van mindenhol hű szív,
Áldását megnyered;
De az a leghívebb,
Melyik magyart szeret.

Van mindenhol termet,
Mint a virágszál nő;
Hej, a magyar lányka
Mindenik királynő!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!