Szerző
Jámbor Pál

Jámbor Pál

költő, író, országgyűlési képviselő (álneve: Hiador)

1821. január 16. — 1897. április 14.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1104 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. március 27.

Megosztás

Címkék

Jámbor Pál

Új-pest

Harsog a kürt, éljen Új-Pest!
Ifju szép külvárosunk,
Hol csengő pőröly tüzében
Kél a nap, mit álmodunk.
Aki számkivetve hervadt,
A testvér, megjött haza;
Hints virágot merre indult:
Egy lépést tett a haza.

Hogyha szárny nincs, jó a mankó;
Éljen a lovas vasut!
Amerika ily uton jár,
És mi messze –messze fut!
Mondd, ki vitte vajh előbbre
Ezt a gazdag századot?
Ő a földbe milliót vet,
Milliót vet mint magot.

Pest az agy, de karja Új-Pest,
Méh ma, holnap óriás;
Egyik a hajnalt hasítja,
Pénzt ver itt a kalapács.
Pest-Budától Palotáig,
Egy biró lesz ezután;
Holnap a Lánchíd helyett majd
Három híd fut a Dunán

Ó-Budáról cseng a pőröly,
Dal, mit a munkás dalol;
Mesterművet szült a hámor –
Azt jelenti e gomoly.
A nap, mely aranysugárt szór
A harmattal, mely ezüst,
Annyi áldást, hidd, nem áraszt.
Mennyit áraszt most a füst.

Minden egy szó: munka! munka!
Tudja ezt jól Albion,
Átfurván a tenger ágyát
Tegnap egy drótsodronyon.
Mindennap csodák születnek,
A világ uj arcot ölt.
Oh hon ébredj! annyi kincset,
Annyi kincset – rejt e föld!...

A szegénység szolgaság azt
Mondja egy nagy francia,
És amit mond, szentírás az,
Nála nincs nagyobb iga;
Gazdagodjunk meg barátim,
A szabadság megjövend.
Hogyha szárnyat bir a nemzet:
A jövendő a mienk!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!