Szerző
Csengey Gusztáv

Csengey Gusztáv

evangélikus teológus, költő és tanár

1842. augusztus 8. — 1925. július 13.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2529 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2013. augusztus 5.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Csengey Gusztáv

A fogoly lengyel

Beh világos a cár palotája!
Zene harsog, vigalom van nála.
Arany serleg... gyöngyöző bor benne, -
Hajtogatja az oroszok
Vitéz fejedelme.

"Hej, ez a nap győzedelem napja!"
És első Pál a serleget kapja, -
S az uraknak biztatás nem kellett...
"Ez nap halt meg Lengyelország
Maciejovic mellett."

A jó urak rákiáltják: Éljen!...
"Hozzatok be lengyel rabot nékem,
Rég nem volt ily virágos a kedvem, -
Ma, október tizedikén,
Köszöntsön fel engem!"

Hallattára az elmés parancsnak,
A jó urak kacajra fakadnak,
A szemük is könnyezik beléje,
Im, belép a fogoly lengyel
A cár teremébe.

"Ide lengyel, lépj ide. Hadd halljam:
Tudod-e még, ma micsoda nap van?
Régen nem volt ily virágos kedvem;
Ma, október tizedikén,
Ma köszönts fel engem!"

Fogoly lengyel a parancsra készen
Serleget vesz. Halotti csend lészen.
S míg könnyei borába peregnek,
Lángba borul sápadt arca
A fogoly lengyelnek.

"Jól tudom, hogy micsoda nap van ma,
Maciejovici csata napja:
Akkor halt meg lengyelek hazája...
Felköszöntlek e nagy napon
Oroszoknak cárja.

Szép hazámat földaraboltátok -
Küldje Isten e büntetést rátok!
Minden orosz átokként viselje:
Földönfutó légy népeddel
Szolgák fejedelme!"

Elnémul a fogoly lengyel ajka
És poharát fenékig felhajtja.
Bősz dühében a cár arca kékül,
És üvöltve száz orosz kard
Száll ki hüvelyébül.

"Hm, köszönöm. Megfizetek érte.
Hogyne, hogyne? Törjétek kerékbe!
Ma különben úgyis nagy a kedvem.
Mi a neved lengyel szolga?!
Hogy el ne feledjem."

"Maciejovici csatatéren
Én vezettem rohamra a népem,
Sirat engem lengyelek hazája,
Az én nevem Koscziuskó -
Emlékszel-e rája?"

A hős névre megrendül a nagy cár,
Arca piros, nem is haragos már.
Az urak is szégyenlik a tréfát:
Kigúnyolni egy nemzetnek
Legnagyobb fájdalmát!

A cár arcán piroslik a szégyen,
Szégyenülten a fogolyhoz mégyen,
Odanyujtja jobbját békülésre:
"Menj, szabad vagy, Európa
Legnagyobb vitéze!"

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!