Pongrácz Lajos

Pongrácz Lajos

császári és királyi kamarás, megyei alispán és költő
1815. február 14. (Felsőtúr, Szlovákia) — 1899. augusztus 10. (Budapest)

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Kertben

Kertben valánk én és te! és felettünk
Terülni láttuk hársak lombjait,
És én alattok látám teljesülve,
Ifjú szerelmem égi álmait...

Tovább...

Zene alatt

Többen hallánk együtt zenét,
Lelkünk andalgásba merült;
Szívünk pedig külön nemű
Érzetre mellünkben hevült.

Tovább...

Téli estve

A téli csendes estvék,
Reánk köszöntenek,
S azok imár egészen
Lelkemhez illenek!

Tovább...

Szívlázadás

Oh hölgy ha látnál szivem bánatában,
Ki láttál hogy milly tisztán szereték:
Mint aljasult szűm megvetett szerelme,
S miattad én mi mélyen süllyedék!

Tovább...

Hont

Hol hajdan büszkén ragyogott Hont szikla tetőjén:
Ott most éjszaki szél, zúgva csatázva süvít;
És minden sivatag, még csak moh sem virul ormán,
Ember, kő, növevény, sírba nyugonni leszállt.

Tovább...

10

Zách neve

"Hogyha pedig pallos véget vet zácsi családnak,
Semmisedést érjen, mind mi nevére mutat;
És legelöl Zácsnak lázító vára, javával,
Sík legyen a földdel, hogy ki se lássa helyét."
Úgy lőn. Elvérzett iszonyún, ő, vére, családa,
S hasztalanul keresik egykori lakja romát.

Tovább...

Reggel

Ha hallom a pásztordudát,
Midőn reggel felébredek,
Lelkem egy érzés hatja át,
S én új életre serkenek.

Tovább...

Rendjel

Rendjelekrül, szalagokrul,
Szólnak bár a hirlapok,
Hogy yan az: hogy a neveztek
Közt helyt én nem foglalok?

Tovább...

Két haza

A magyar a boldog nemzet! kettő a hazája...

Tovább...

Tengeri út

Mért készitne magyar költséges tengeri útat...

Tovább...

Wesselényi

Kit nem törhete meg bú, önkény, lelki erőben,
Annak a mostoha sors, régre leküzdte szemét.

Tovább...

00

Kölcsey

Kölcsey élt, dallott, szólott, tett, meghala: s e hon...

Tovább...

Únio

Erdély- és Magyarország, már rég egyesülének...

Tovább...

00

Ablakom

Egy időben ablakomra
Mindennap korán,
Ketten jöttek üdvezelni:
A nap és egy lyán.

Tovább...

Egy hely viszonlátásakor

Viszonláttam mult életem
Azon kin-éd helyét,
Hol e szív feltalálta volt
Poklát és édenét.

Tovább...