Kölcsey Ferenc

Kölcsey Ferenc

magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
1790. augusztus 8. (Sződemeter) — 1838. augusztus 23. (Szatmárcseke)

Szerző figyelése

Áldozat

Áldozatom két Istenség oltára felett áll...

Tovább...

Rádaynak sirján

Hints rózsát e sírra, Magyar! s érezzed az égi...

Tovább...

Emléklapra

Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak...

Tovább...

30

Sorsán vidámabb...

Sorsán vidámabb fény vonúl,
Ki bátran mégyen a csatának...

Tovább...

Szemere teréz emlékkönyvébe

A rózsa volt öröm, remény a téli zöld,
Az elhervadt, ez virít.

Tovább...

Remegve zeng...

Remegve zeng, remegve száll az ének,
Uj ég alatt, ó Ronyva, partodon...

Tovább...

00

Gyakorta szárnyain...

Gyakorta szárnyain szelleteknek,
Mint Guido bájos képei,
Chitone fényénél lebegnek...

Tovább...

00

Szép Erdély...

Szép Erdély barna fürtű
Leánya, hű anyám,
Tekints az égi lakból
Még egyszer vissza rám.

Tovább...

11

Messze széles...

Messze széles e világot
Bebujdostam én,
Keblemben vad zajra hágott
Minden érzemény...

Tovább...

Édes kin

Ti néma bús vidékek
Halljátok kínomat,
S te Nimfa szent folyamban,
Könyűm feléd ömöl.

Tovább...

Felírás Kende Zsigmond házára

Alkota munkás kéz engem; s a szőke Szamosnak
Partjain a költő lát vala s renge felém...

Tovább...

Hiacynthus

Haldoklott, ah, lábai előtt a mennyei gyermek,
Nyögdelt, s fűveiben nem lele Phoebus erőt.

Tovább...

00

Panasz

Éjfél van, már Lúna leszáll, s eltűnik az óra,
S ablakod elleniben én egyedűl vagyok itt.

Tovább...

Nap száll alá...

Nap száll alá, biborban ég
Nyugot láthatára,
Fényben röpűl egy sugár még
Leányvár tornyára...

Tovább...

Könnye csillog...

Könnye csillog, arca nedves,
És borongva feltekint.

Tovább...