Gárdonyi Géza

Gárdonyi Géza

eredeti nevén Ziegler Géza, író, költő, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja
1863. augusztus 3. (Gárdony) — 1922. október 30. (Eger)

Szerző figyelése

A kutya meg a nyúl

Valamikor réges-régen,
a világnak kezdetén,
minden állat békességben
éldegélt a földtekén.
Ki volt akkor nagyobb úr,
mint a kutya, meg a nyúl!

Tovább...

A fénykép

Fényképész úr, e kép nem jó,
bár az arca ugyanaz:
így is bájos angyalfej ez,
de hideg, mint a viasz.

Tovább...

Belgrád alatt

Belgrád alatt az ágyuk morajlása
földet renget a Halál orgonája
Magyar vitéz ott ezernyi ezer
A magyar kézzel az Isten keze ver!

Tovább...

A cica

A cica szép kis fehér állat,
de boszant engem szűntelen.
Én csupa illem vagyok nálad:
ő rád ugrik, a szemtelen.

Tovább...

Feljöttek már

Feljöttek már a csillagok:
nyisd ki rózsám az ablakot.
Nyisd ki rózsám az ablakot:
Nézzük együtt a csillagot.

Tovább...

Sors

Év év után nagy tengerbe hullt
amelynek neve Fekete mult,
Az élet útja egyre rövidül...

Tovább...

Ha meghalok

Ne nézzetek rám borzalommal,
ha meghalok:
az a halott a koporsóban
nem én vagyok.
Csak hamu az, elomló televény.
A láng eltünt. A láng, - az voltam én.

Tovább...

Az égből

Az égből egy angyal, egy öklömnyi szőke,
Éjjelenkint mindig leszökdös a földre.

Tovább...

Vilma könyvéből

Kedves kisasszony, mondok valamit:
e szó: kisasszony, szinte haragít.

Tovább...

Háromszor füttyentett...

Háromszor füttyentett az aradi vonat.
Elviszik, elviszik már a huszárokat!

Tovább...

Mikor a nagymama...

Mikor a nagymama kiment a konyhába,
magunkra maradtunk egy pillanatkára.

Tovább...

Történetem

Az Úr bement a gyúróműhelyébe.
- Ma csinálok - mond - egypár állatot:
Kell egy bagoly, egy tigris és egy bárány,
meg egy tücsök.

Tovább...

Mikor itt vagy

Mikor itt vagy a szobában
mintha teles-tele volna
rózsával és liliommal,
s körülöttünk zene szólna.

Tovább...

Találkozás

Aszondom: Jóestét virágom!
Aszongya: Én is azt kivánom.
Aszondom: Mi neved babám?
Aszongya: Mért kiváncsi rám?

Tovább...

A Margit-szigeten

Sétáltam árván, búsan egymagam
És néztem a rózsák hogy nyílanak.
Virág virághoz hajlik, hajladoz,
s érintkezik a sok virág ajak.
S amint susognak, leheletüket
Mindenfelé érzem a szigeten
Oh édes élet! boldog szerelem!

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ