Versek az emberi kapcsolatokról

 IdőHosszKedvenc

Juhász Gyula

Emlék

Egy arc fölbukkan néha a homályból,
Hová eldugta őt a feledés,
Egy régi társnak arca, aki bátor
Tekintetével a lelkedbe néz.

Tovább...

Babits Mihály

Nem akartál meghallgatni...

Nem akartál meghallgatni
míg a fényes nap sütött
most már látod meghallgathatsz
mert leszállt a sűrű köd.

Tovább...

90

Endrődy János

Az ellenkező

Ha mondom: hideg van, te forrsz melegedben,
Ha melegem vagyon, te fázol mentédben.

Tovább...

Ady Endre

Engem félig szerettek

Még egy kis felednivalóm van
S csak addig fognak tudni rólam,
Míg ezt az egyet is lerázom:
Engem mindig félig szerettek.

Tovább...

Arany János

A fülemile

Hajdanában, amikor még
Így beszélt a magyar ember:
Ha per, úgymond, hadd legyen per!
(Ami nem volt épen oly rég) -
Valahol a Tiszaháton
Élt egy gazda: Pál barátom,
S Péter, annak tőszomszédja;
Rólok szól e rövid példa.

Tovább...

Somlyó Zoltán

Csak te tudod

Kérdezni jó. Felelni rossz.
Van szó, mely vérig ostoroz.

Tovább...

30

Torkos László

Kerülöm az embereket!

Kerülöm az embereket;
Mert az embert szeretem,
S félek, hogy az emberekért
Az embert is megvetem.

Tovább...

Móricz Zsigmond

Csodálkozás

Nem tudom megérteni; hogy hogyan lehet valaki,
aki engem meg nem ért.

Tovább...

20

Gyóni Géza

Álarcosok közt

Tarkán hullámzik el mellettem
A sok bohó, festett alak.

Tovább...

Vörösmarty Mihály

Mosoly és gyötrelem

Búsongtam, s nevetél. Nevetek most és te kesergesz.

Tovább...

Kaffka Margit

Augusztus

Szőke buza között pipacsos kis kalap,
Hiába süt a nap, - árnyék van az alatt.
Sétál a kisasszony komlóba, buzába,
Lengő a ruhája, pipacsbokrétája.

Tovább...

21

Ady Endre

Nagyon közelbe kerültünk

Kezdetben tán nem is hevültünk
S mégis:
Szép, ócska, vágykódó, jó szivek,
Be nagyon közelbe kerültünk.

Tovább...

20

Ady Endre

Megint sokan néznek

Megnézem magamat:
Megint sokan néznek:
Vagyok érdemeltje,
Vagyok-e valakije
E sokan-nézésnek?

Tovább...

Reményik Sándor

Sinek, az utolsó kocsi ablakából nézve

Mint az egy-sín, a lélek oly magányos,
Bár rokon fémből öntetett a társa:
S bár néha boldog, mert látszólag páros:
Egyedülség a szívnek valósága.

Tovább...

Rudnyánszky Gyula

Ketten vagyunk...

Ketten vagyunk a kis szalonban,
Szemembe néz, kezét fogom,
Szivem remegve, félve dobban
S tünődöm édes álmokon.

Tovább...